„A tudományt nem a zsenik viszik előre, hanem a lehetőség” – Interjú Barabási Albert-Lászlóval 

Igazi rock sztár tudós, aki minden egyes megjelenésével népszerűsíti a tudományt. A két lábon járó bizonyítéka annak, hogy miként lehet megmagyarázni olyan mindannyiunkat érintő megfoghatatlan jelenségeket, mint a siker tudományos, de egyben közérthető és olvasmányos módon. Imádja Budapest heterogenitását, szenvedélyesen kutatja a hálózatokat, és igen – a kötőjel a két keresztneve között formál hidat

A RefCOO Kutatóműhely egy igazán erős párosítással indította „Marslakók” névre hallgató programsorozatát. A cím nem is lehetne találóbb, bizonyára Enrico Fermi is remek hasonlatnak találta, amikor teljes meggyőződéssel állította, hogy az űrlények köztünk élnek – csak éppen magyaroknak hívják magukat. Mindezt személyes tapasztalata mondatta vele, ugyanis alkalma nyílt együtt dolgozni a 20. század számos kiemelkedő magyar tudósával – köztük Erdős Pállal, aki többek között Barabási Albert-László munkásságára is hatással volt.  A tudományos talkshow célja, hogy összekapcsolja az élet egymástól idegennek tűnő területeit. Így lett az est házigazdája a művészvilágot képviselő Vecsei H. Miklós, aki láthatólag hamar egy hullámhosszra került a hálózatkutatóval, ezáltal bensőséges és kellemes hangulatot teremtve az Átrium Színházban. 

Az előadás után mi is leültünk Barabási Professzorral, aki a korábbiakhoz hasonló közvetlenséggel válaszolt kérdéseinkre. 

Hogy érezte magát? 

Fantasztikusan! Szerintem nagyon izgalmas ez a párosítás, és úgy tűnt a közönség is élvezte. 

Önnek mit jelent a tudomány? 

Megismerést. Meg kell ismernünk a világunkat, bármelyik szegletére is gondolunk. Ehhez pedig a tudomány adja az eszközt. 

Milyen lehetőségeket lát a tudomány népszerűsítésére? 

Ez a mai alkalom például nagyon jó kezdet. A kérdés inkább az, hogy milyen módon lehet elérni azokat az embereket, akik nem jönnek el önkéntesen egy ehhez hasonló rendezvényre. Elsősorban hozzájuk kell eljuttatni az információt valamilyen módon. 

Mi a kedvenc képlete? 

Hűha! Pillanatnyilag a „b=xox”. Nem szerepel a könyvben (A képlet – A siker egyetemes törvényei - a szerk.), mert nemrég fedeztük fel, az agy huzalozását érinti. Úgy érzem ez egy olyan képlet, ami meghatározza az egész karrieremet.

Melyek azok a kompetenciák, amelyek a robotizáció, automatizáció következtében felértékelődnek? 

A rutin biztosan el fog tűnni. A legnehezebben az intuícióra és emberi kapcsolatokra épülő munkahelyeket lehet meghatározni. Szerintem mindig is szükség lesz tanítókra, oktatókra, illetve a szolgáltatói ipar emberi oldala sem helyettesíthető. Ezek felett áll még a művészet és a moralitás, amit nagyon hosszú idő robotizálni. 

A siker egyetemes törvényei valóban kultúrákon átívelően igazak? 

Engem nagyon megdöbbentene, ha bármelyik törvényről kiderülne, hogy kultúrspecifikus. Mi alapvető, emberi viselkedési mintázatokat vizsgálunk. A könyveimben mindig célom az univerzális eredmények bemutatása, melyek az általános emberi tapasztalat függvényei.

Az újmédia és a feltörekvő influencerek tükrében mit gondol a sikerről? 

Én az ő hírnevüket is sikernek tartom. Másképp, de ők is megdolgoznak érte. Korábban a reklámok emeltek ki adott személyeket, mostanra ez demokratizálódott, „uberesedett”. A szükséges eszköztár pedig mindenki számára elérhető. 

A Képletben azt tanácsolja, hogy, ha állásinterjúra megyünk, törekedjünk minél későbbi időpontot kérni. Ez az elv írásban is érvényes? 

Azt gondolom, hogy igen, úgy is érvényesül az immediacy effektus, tehát a frissebb benyomásra jobban emlékszünk. Ezt én is tapasztalom dolgozatok javításakor, időnként szükséges visszatérnem az elsőkhöz és arányosítani az értékelésemet, hiszen minél többet olvasok, úgy változik az értékrendszerem. 

Mit gondol, a hat lépés távolság ma valóban mennyi? 

Három és négy között mozog. Egy ideje tudjuk, hogy a hat lépés akkor igaz, ha nincs előttünk pontos térkép, de a ma hozzáférhető adatbázisokkal ez jelentősen lecsökkent.  

Levezetésképp egy könnyed feleletválasztós játékra invitáltuk a professzor urat, aminek az a lényege, hogy a válaszadónak minél gyorsabban kell döntenie a két opció között, az első megérzésére apellálva.  

Elmélet vagy gyakorlat? 
Elmélet, nyilvánvalóan. 

Matematika vagy fizika? 
Hmm, fizika, természetesen. 

Csapatmunka vagy egyéni munkavégzés? 
Csapatmunka. 

Hálózati társadalom vagy információs társadalom? 
Mindkettő, de ha muszáj választani, akkor hálózati. 

Teniszháló vagy közösségi háló? 
Közösségi, természetesen! (nevet) 

Béni Alexandra

(Az interjú 2019. március 20-án készült)

(Fotó: Kriston Attila)