Marslakók Csillagpont Különkiadás - Kiss László, Csorba Lóránt

Kiss László és Csorba Lóránt (Lóci játszik) beszélgetése

Kiss László július 24-én volt a RefCOO vendége a Csillagpont Református Ifjúsági Fesztiválon. A Marslakók különkiadásában Csorba Lóránt (Lóci játszik) kérdezte a csillagászt.

A következő alkalomra október 17-én kerül sor az Átrium Színházban, ahol Vecsei H. Miklós kérdezi majd Bánffy Eszter régészt. Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt:

https://www.facebook.com/events/421685825221193/

Itt megtalálod a szervezőket: https://www.facebook.com/RefCOO/ 

"Hungarikumok" egy idegen bolygón

Első ránézésre egy egyszerű plakát, vajon második és harmadik ránézésre is? 
Ha jobban megnézed, számtalan rejtett utalást, „easter egget” fedezhetsz fel a Marslakók rendezvény népszerűsítésére szolgáló plakáton, amit Pozsgay Gyula grafikus tervezett. Látod a Rubik-kockát, és a turul madarat? Ez csak pár azok közül a tudományos, magyar és popkult utalások közül, amiket elrejtettünk a plakáton.

Megtalálod mind a 22-t? 

marslakok_008_5mb.jpg

Aki azt hiszi, hogy mindent megtalált, az megnézheti a felsorolást és azt, hogyan készült az illusztráció itt: 


https://pozsgay.hu/cikk/refcoo_marslakok/ 

Ha magára a Marslakók rendezvényre vagy kíváncsi, gyere el október 17-én az Átriumba! Következő vendégünk a híres régész Bánffy Eszter lesz: 

https://www.facebook.com/events/421685825221193/

 

Marslakók S01E02 - Márka Szabolcs, Vecsei H. Miklós

Márka Szabolcs és Vecsei H. Miklós beszélgetése a májusi Marslakókon

Márka Szabolcs május 16-án volt a RefCOO vendége az Átrium Színházban. A Marslakók Vecsei H. Miklós talkshow-ja, ahol híres külföldön dolgozó magyar kutatókat kérdez.

Itt megtalálod a szervezőket: https://www.facebook.com/RefCOO/

 

„Mindenkiben van egy parányi neutroncsillag-maradvány” – Interjú Márka Szabolcs asztrofizikussal

„Eddig csak gyönyörködött az emberiség az égboltban, de mostantól halljuk is az énekét" - nyilatkozta Márka Szabolcs, a LIGO asztrofizikai kutatócsoport Nobel-díjat érő felfedezése után. A kutató neve ezért csenghet ismerősen, mert kulcsfontosságú szerepet töltött be a gravitációs hullámok évszázadok próbálkozásait igazoló felfedezésében.

Márka Szabolcs útja Nyíregyházáról vezetett Amerikába. A kezdetekben részecskefizikával foglalkozott, majd érdeklődése az asztrofizika felé fordult. Felismerte a tudományágban rejlő hatalmas potenciált, részese szeretett volna lenni az eljövendő áttöréseknek, újat akart alkotni, nem csak az előzőhöz hozzátenni. Pár éve pedig munkatársaival sikerült megválaszolniuk Albert Einstein utolsó megválaszolatlan kérdését.

Május 16-án a Marslakók tudományos talkshow keretein belül osztotta meg tapasztalatait és tudását. Többek között megtudtuk, hogy a fekete lyukak keringését úgy kell elképzelnünk, mint akik csárdást járnak egymással, és, hogy mindannyiunkban van egy parányi neutroncsillag-maradvány.

marslakok_markaszabolcs1.jpg

Hogy érezte magát?

Köszönöm jól, nekem nagyon fontos a kommunikáció. Ha a tudományban valaki elbújik az elefántcsonttoronyban, és ott csinálja a dolgát, az nem történt meg. Az egyik innováció, amit a LIGO-ba vittem éppen a kommunikáció volt. Egy időben én voltam a felelős a cikkek lefordításáért, terjesztéséért és közérthetővé tételéért. Nagyon fontos kommunikálni, hogy mit miért csinálunk, és, hogy a kutatások hogyan szolgálják az emberiséget.

Korábban nem alkalmazták ez a gyakorlatot?

Nálunk nem volt bevett. Azóta sok minden változott, például három éve tartunk egy közös kurzust egy újságíró kollegával a jövő újságíróinak a tudományos újságírás alapjairól és a tudományos kommunikációról. Mindezt abban az épületben tehetem, ahol Pulitzer is dolgozott.

Hogyan magyarázza el egy gyermeknek a foglalkozását?

Úgy, ahogy azt egy gyerek élvezni fogja. Ahogy én élem át, az nem mond nekik sokat, így igyekszem úgy mesélni, hogy ők is át tudják élni. Fontos felkelteni a gyerekek lelkesedését a tudomány iránt. Minél fiatalabbak vagyunk, annál okosabbak vagyunk. Egy diák sokkal okosabb, mint én. Az én előnyöm az, hogy nekem van tapasztalatom. Éppen ezért olyan feladatokat adok a diákoknak, ahol briliánsnak, nyitottnak és frissnek kell lenni.

marslakok_markaszabolcs2.jpg

Hol tart a „magyar szemeszterek” elképzelése?

Magyar professzor barátaimmal már egy évtizede felvetettük az ötletet. Nagyon egyszerű, Amerikában úgy működik a rendszer, hogy minden hét évben kapok egy évet, amikor azt csinálok, amit akarok, miközben rendesen kapom a fizetésemet. Nagyon sok magyar professzor dolgozik a világ legjobb egyetemein, és ha őket haza tudnánk csalni a szabad évükben, csodás információátadás folyna. Valójában mindenki haza szeretne jönni. A legnagyobb probléma a gyerekek elhelyezése, így ez egy összetett szervezési kérdés, de micsoda lehetőség rejlik benne! A magyar diákok a világ legsikeresebb tudósaitól tanulhatnának! Magyarország egy aranybányán ül, amit sajnos nem ás ki.

 Egy asztrofizikus mit gondol a végtelen fogalmáról?

Azt, hogy nincs. A végtelen egy matematikai fogalom, ugyanolyan, minthogy nincs tökéletes, nincs semmi. Az asztrofizikus nem látja ezeket az absztrakciókat, számára az univerzum mérete, élete véges és a jövő is véges. Minden nagy, de nem végtelen. A fizikus megnézi az elméleteket és „megöli őket”, mert attól még, hogy valami matematikailag konzisztens, nem biztos, hogy kompatibilis a való világgal.

Kommunikálnak egymással a bolygók?

Ez egy nagyon érdekes kérdéskör. A gravitáción, az anyagon keresztül kommunikálnak. Mindenki azt hiszi, hogy nekünk a Holdra kell menni, hogy a Holdat tanulmányozzuk, és hogy a Marsra kell menni a Mars tanulmányozásához. Ez nem így van, mert nagyon sok Hold-anyag van a Földön, amit nem az űrhajósok hoztak. Mikor egy meteorit beleütközik a Marsba vagy a Holdba, olyan óriási robbanás történik, hogy a Mars és a Hold anyaga kilökődik, és eljön a Földre.

A mi felfedezésünkkel egy 4,6 milliárd éves eseményt találtunk meg, és annak az anyaga is itt van. Tehát nem csak, hogy egy másik bolygó, hanem egy másik csillag kommunikált velünk. Összességében, a Naprendszeren belül nagyon erős kommunikáció folyik a bolygók között.

Többször emlegette „az égbolt énekét”, a fekete lyuk „halálának áriáját” vagy éppen „sírását”. Nagyon izgalmas ez a zenei párhuzam.

Az az álmom, hogy egyszer írok valaki hozzáértővel egy zenedarabot fekete lyukakra. A frekvencia a lyuk méretétől függ. Egy nagy lyuk baritont produkál, míg kisebb neutroncsillagok például szopránt. Sőt, a jelek esetenként dobszerűek. Szívesen dolgoznék egy fekete lyuk szimfónián.

Mit gondol, a jövő munkaerőpiaci trendjei (robotizáció, mesterséges intelligencia) milyen hatással lesznek a tudományra, az Ön munkásságára?

A mesterséges intelligencia fő vonalat képvisel nálunk. Nagyon sok mindent csak mesterséges intelligenciával lehet megcsinálni. Mi használjuk is a LIGO-s eszközfejlesztésben és a malária elleni harcban is. Mindemellett, szerintem a robotoké a jövő. Ha nem fizikával, akkor robot mezőgazdasággal foglalkoznék.

Mihez hasonlítaná a tudományt?

A tudomány egy nagy kaland. Egy életeken át tartó kaland, ami gyermeki elmét, nagyfokú fantáziát, kreativitást és szabadságot igényel.

 marslakok_markaszabolcs3.jpg

Levezetésképp egy könnyed feleletválasztós játékra invitáltuk a professzor urat, aminek az a lényege, hogy a válaszadónak minél gyorsabban kell döntenie a két opció között, az első megérzésére apellálva.

Elmélet vagy gyakorlat?

Gyakorlat.

Csillagászat vagy fizika?

Asztrofizika.

Nap vagy Hold?

Nap.

Csapatmunka vagy egyéni munkavégzés?

Csapatmunka.

Elektron vagy neutron?

Elektron.

 

Az interjú 2019. május 16-án készítette Béni Alexandra.

Az interjúhoz Kalocsai Richárd fotóit használtuk fel, amelyeket a Marslakók rendezvénysorozaton készített.

„A tudományt nem a zsenik viszik előre, hanem a lehetőség” – Interjú Barabási Albert-Lászlóval 


Igazi rock sztár tudós, aki minden egyes megjelenésével népszerűsíti a tudományt. A két lábon járó bizonyítéka annak, hogy miként lehet megmagyarázni olyan mindannyiunkat érintő megfoghatatlan jelenségeket, mint a siker tudományos, de egyben közérthető és olvasmányos módon. Imádja Budapest heterogenitását, szenvedélyesen kutatja a hálózatokat, és igen – a kötőjel a két keresztneve között formál hidat

A RefCOO Kutatóműhely egy igazán erős párosítással indította „Marslakók” névre hallgató programsorozatát. A cím nem is lehetne találóbb, bizonyára Enrico Fermi is remek hasonlatnak találta, amikor teljes meggyőződéssel állította, hogy az űrlények köztünk élnek – csak éppen magyaroknak hívják magukat. Mindezt személyes tapasztalata mondatta vele, ugyanis alkalma nyílt együtt dolgozni a 20. század számos kiemelkedő magyar tudósával – köztük Erdős Pállal, aki többek között Barabási Albert-László munkásságára is hatással volt.  A tudományos talkshow célja, hogy összekapcsolja az élet egymástól idegennek tűnő területeit. Így lett az est házigazdája a művészvilágot képviselő Vecsei H. Miklós, aki láthatólag hamar egy hullámhosszra került a hálózatkutatóval, ezáltal bensőséges és kellemes hangulatot teremtve az Átrium Színházban. 

Az előadás után mi is leültünk Barabási Professzorral, aki a korábbiakhoz hasonló közvetlenséggel válaszolt kérdéseinkre. 

 

Hogy érezte magát? 

Fantasztikusan! Szerintem nagyon izgalmas ez a párosítás, és úgy tűnt a közönség is élvezte. 

 img_0402_5m.jpg

 

Önnek mit jelent a tudomány? 

Megismerést. Meg kell ismernünk a világunkat, bármelyik szegletére is gondolunk. Ehhez pedig a tudomány adja az eszközt. 

Milyen lehetőségeket lát a tudomány népszerűsítésére? 

Ez a mai alkalom például nagyon jó kezdet. A kérdés inkább az, hogy milyen módon lehet elérni azokat az embereket, akik nem jönnek el önkéntesen egy ehhez hasonló rendezvényre. Elsősorban hozzájuk kell eljuttatni az információt valamilyen módon. 

Mi a kedvenc képlete? 

Hűha! Pillanatnyilag a „b=xox”. Nem szerepel a könyvben (A képlet – A siker egyetemes törvényei - a szerk.), mert nemrég fedeztük fel, az agy huzalozását érinti. Úgy érzem ez egy olyan képlet, ami meghatározza az egész karrieremet.

Melyek azok a kompetenciák, amelyek a robotizáció, automatizáció következtében felértékelődnek? 

A rutin biztosan el fog tűnni. A legnehezebben az intuícióra és emberi kapcsolatokra épülő munkahelyeket lehet meghatározni. Szerintem mindig is szükség lesz tanítókra, oktatókra, illetve a szolgáltatói ipar emberi oldala sem helyettesíthető. Ezek felett áll még a művészet és a moralitás, amit nagyon hosszú idő robotizálni. 

A siker egyetemes törvényei valóban kultúrákon átívelően igazak? 

Engem nagyon megdöbbentene, ha bármelyik törvényről kiderülne, hogy kultúrspecifikus. Mi alapvető, emberi viselkedési mintázatokat vizsgálunk. A könyveimben mindig célom az univerzális eredmények bemutatása, melyek az általános emberi tapasztalat függvényei.


img_0386_5m.jpg

Az újmédia és a feltörekvő influencerek tükrében mit gondol a sikerről? 

Én az ő hírnevüket is sikernek tartom. Másképp, de ők is megdolgoznak érte. Korábban a reklámok emeltek ki adott személyeket, mostanra ez demokratizálódott, „uberesedett”. A szükséges eszköztár pedig mindenki számára elérhető. 


A Képletben azt tanácsolja, hogy, ha állásinterjúra megyünk, törekedjünk minél későbbi időpontot kérni. Ez az elv írásban is érvényes? 

Azt gondolom, hogy igen, úgy is érvényesül az immediacy effektus, tehát a frissebb benyomásra jobban emlékszünk. Ezt én is tapasztalom dolgozatok javításakor, időnként szükséges visszatérnem az elsőkhöz és arányosítani az értékelésemet, hiszen minél többet olvasok, úgy változik az értékrendszerem. 


Mit gondol, a hat lépés távolság ma valóban mennyi? 

Három és négy között mozog. Egy ideje tudjuk, hogy a hat lépés akkor igaz, ha nincs előttünk pontos térkép, de a ma hozzáférhető adatbázisokkal ez jelentősen lecsökkent.  

img_0471_5m.jpg

Levezetésképp egy könnyed feleletválasztós játékra invitáltuk a professzor urat, aminek az a lényege, hogy a válaszadónak minél gyorsabban kell döntenie a két opció között, az első megérzésére apellálva.  

Elmélet vagy gyakorlat? 
Elmélet, nyilvánvalóan. 

Matematika vagy fizika? 
Hmm, fizika, természetesen. 

Csapatmunka vagy egyéni munkavégzés? 
Csapatmunka. 

Hálózati társadalom vagy információs társadalom? 
Mindkettő, de ha muszáj választani, akkor hálózati. 

Teniszháló vagy közösségi háló? 
Közösségi, természetesen! (nevet


Béni Alexandra

(Az interjú 2019. március 20-án készült)

(Fotó: Kriston Attila)
 

Legközelebb a Csillagpont találkozón lesz Marslakók különkiadás, ahol Kis László csillagászt Csorba Lóránt (a Lóci játszik frontembere) kérdezi. Utána októberben Bánffy Eszter régész lesz Vecsei H. Miklós vendége október 17-én az Átriumban.

Barabási Albert-László egy marslakó

 

 

 

Barabási-Albert László 2019. március 20-án volt a RefCOO (és persze Vecsei H. Miklós) vendége az Átrium Színházban.

A Marslakók Vecsei H. Miklós talkshow-ja, ahol híres külföldön dolgozó magyar kutatókat kérdez. Vajon kiből lesz nemzetközi karriert befutó szakember? Ki vagy mi segítette őt pályafutásuk során? Hogy változott meg a világról alkotott képük? Hogyan kamatozik külföldön a magyar szellemi tőke?

A Marslakók sorozatot a RefCOO Kutatóműhely szervezi.

Külön világokban, párhuzamos dimenziókban élnek ma tudósok, politikusok, művészek, vallásos hívő és tagadó emberek? Lehetetlen ma már ezeknek a világoknak a képviselőit egy asztalhoz ültetni?
Szerintünk nem.
Szerintünk van út a tagadasból az elfogadásba. Szerintünk nincs fekete és fehér a közéletben. Szerintünk csak a nem átadott tudás értéktelen. Szerintünk az értelmes párbeszédnek mindig van helye.
A Károli Gáspár Református Egyetemen dolgozó szervezői csapat vagyunk, akik ezt a filozófiát képviseljük rendezvenyeinken keresztül.

Itt megtalálsz minket: https://www.facebook.com/RefCOO/
Dr. Bársony Márton, Csöregi Csenge, és Kanyó Ferenc